Étkezésünk kihat hangulatunkra, formálhatja alakunkat, egészségünk záloga lehet. És, természetesen a látásunkat is szolgálja, ha a megfelelő vitaminokat visszük be a szervezetünkbe. Nem kell másra figyelnünk, minthogy minél több A-, C- és E-vitamint tartalmazzon a tányérunk.
Ha ugyanis úgy állítjuk össze az étrendünket, hogy az minél több A-, C- és E-vitaminban gazdag ételt jelentsen, látásunk épségét hosszabban megőrizhetjük. Ami talán ezek közül is a leglényegesebb, az a C-vitamin, mely a hajszálerek megerősítésén is dolgozik. Regenerálja a sejteket, csökkenti a homályos látást, az időskori szembetegségek kialakulásának kockázatát, lassítja a hályogosodási folyamatot. A C-vitamint a szürkehályog megelőzésével hozták összefüggésbe, amely akkor alakul ki, ha a szem védőmechanizmusai nem védenek a szabad gyökök káros hatásaitól. Ezek kiemelkedő okai a vakságnak és a látáskárosodásnak, amelyek leginkább idősebbeknél lépnek fel.
Elsősorban zöldségekben és gyümölcsökben található meg. Kiváló C-vitamin-forrás a paprika, a krumpli, a kelkáposzta, a málna, a brokkoli, a petrezselyem, a ribizli, a kivi, a földieper, a fehérkáposzta, a sütőtök és természetesen a citrusfélék.
Szintén nagyon fontos a szemünk védelmében az A-vitamin, mely a bőr és a nyálkahártyák optimális állapotáért felelős. Retinolnak is szokták hívni, mivel elengedhetetlen a retina működéséhez: szerepe van a szemben felépülő, a tökéletes látáshoz szükséges rodopszin nevű anyag termelődéséhez. Az A-vitamin és az előanyaga, a béta-karotin fontos szerepet tölt be az ideghártyán lévő fényérzékelő sejtek működésében is. Ha nem megfelelő mennyiségű a béta-karotin, akkor a szemünk nem tud kellőképpen alkalmazkodni a sötétséghez vagy az erős fényhez, és károsodhat a szaruhártya, kiszáradhat a kötőhártya, és akár vakság vagy farkasvakság is kialakulhat.
Nagyon sok A-vitamin van a sárgarépában, a paradicsomban, a paprikában, a céklában, a sárgabarackban, a papayában, a brokkoliban, a májban, a húsban, a halakban, a sajtban, a tojássárgájában, a tőkehalban, a sütőtökben, a tejben.
Az E-vitamin megóv a szabad gyökök károsító hatásától, védi az egyes sejtek sejthártyáját, hozzájárul az öregedési folyamatok gátlásához. Az E-vitamin hiánya gyengítheti a retinában lévő fényreceptorokat, ami látási problémákhoz, például homályos látáshoz vezethet idővel. Az E-vitamin számos diófélében megtalálható, például a mandulában, a földimogyoróban és a fenyőmagban, valamint a szárított sárgabarackban és a napraforgómagban is.
Figyelni kell azonban arra, hogy ezen vitaminok adagolása korántsem mellékes. Vannak ugyanis az úgynevezett zsírban oldódó vitaminok, mint a fentiek közül az A- és az E-vitamin is, amelyeket képes raktározni a szervezet, és így túl is lehet adagolni őket. Nem fordulhat azonban elő hasonló a C-vitaminnal, amely vízben oldódik, és könnyedén kiürül a szervezetből.
A vitaminok mellett néhány egyéb tápanyag is támogatja a megfelelő látás megőrzését. Az Omega-3 zsírsavak fontos szerepet töltenek be a sejtmembránok szerkezetében, és így döntőek a látás szempontjából is. Az esszenciális zsírsavak forrásaihoz tartozik a lenmag, a kendermag, a leveles zöldségek, a tojás, a hal és az algák.
A szelén pedig egy ásványi anyag, amely fontos szerepet játszik a jó látásban, segít ugyanis megelőzni a makula degeneráció – ami a fejlett társadalmakban az időskori látásromlás egyik vezető oka napjainkban, másnéven az úgynevezett szemfenéki meszesedés – kialakulását. A táplálkozásban a paradió, a teljes kiőrlésű kenyér, a búzacsíra, a tonhal, a mángold és a zab tekinthető jó szelénforrásnak. A szelénre kis mennyiségben van szükségünk, a napi szelénszükségletet egyetlen paradió elfogyasztásával kielégíthetjük.
Tetszett? Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Jártál már nálunk? Értékelj minket a Facebookon vagy a Google-ön!
Comments